7. fejezet

Megérkezett végre :D nehéz szülés volt de itt van és nagyon remélem hogy tetszeni is fog :) :$ puszi és legyetek rosssssszak 
Andi

Rob:

- Mi van, ha én többet akarok? – kérdeztem legalább annyira zihálva, mint ő.

- Több nem lehet! – ellenkezett. – Nem fogok beléd szeretni, csak hogy utána összetörj! Kívánlak és szeretkezni akarok veled. Ha a feltételeim megfelelnek, akkor jó, ha nem, akkor tudod, hogy hol az ajtó.

Soha nem volt még erre példa; itt van ez a nő, aki minden szempontból más, mint a többi, és ajtót mutat, holott tudom, hogy nem ezt akarja. Nem is tudom, inkább érzem. Igenis többet akar, és azt is érzem, hogy el is érem, hogy többet érezve vallja be azt, amit én akarok. És én őt akarom, nem csak szexre kell hanem… Nem tudom, hogy mit szeretnék, de azt érzem, hogy most több kell. Nem akarja adni a szívét? Oké, majd meglátjuk, ki lesz a győztes ebben a harcban, én mindenesetre nem adom fel olyan könnyen. De addig is…

- Oké, ha ennyit akarsz, akkor tudom, hogy hol az ajtó – ismételtem, majd egy utolsó pille könnyű puszit adtam az arcára, és azzal a lendülettel fölálltam. Mármint fölegyenesedtem, merthogy az állással nem volt problémám, bizonyos testtájam elég intenzíven vágyódott, és állt egy ideje.

Kristen döbbent arccal nézett rám, én meg csak azt vártam, hogy bekapja a csalit (na jó, ne csak a csalit) , és el is értem a célom. A karom után kapott, és maga felé rántott.

Abban a pillanatban markolt a hajamba, amikor az ajka lecsapott. A nyelve azonnal befurakodott a számba, és édes íze átjárta a testem minden milliméterét. Falta a számat, miközben a tenyere megindult, hogy fölfedezzen. A felsőtestemen célirányosan simított végig lükető szervem felé, ami szinte sóvárgott az érintésére. És megkaptam. Végighúzta az ujjait a farmerem elején, mire felnyögtem. Aztán a gyöngéd simogatás megszűnt, és megmarkolt.

- Mr. Kurva híres vagyok és kéretem magam Pattinson úrnak jelentem, hogy ezt nem csinálhatja velem! – nyögte az ajkaimtól egy centire. – Ha nem hajlandó szeretkezni velem, akkor kénytelen leszek megerőszakolni itt a fűben. – Két csókot lehelt rám, miközben a szemembe nézett. – Értve vagyok? – kérdezte, de már nem nagyon tudtam követni őt. Ellök, aztán visszahúz, megint ellök, megint visszahúz. Kifejezetten úgy érzem, cicázik velem. Ellenállni viszont képtelen lettem volna. Olyan csábos és vad volt, hogy egyre inkább megőrültem tőle.

- Értettem! – Ennyit bírtam kinyögni, mielőtt elkezdett volna vadul falatozni a nyelvemből.

Megszűnt minden. Idő és tér nem létezett többé, csak ő, és ez a furcsa, eddig a pillanatig nem érzett vágy, hogy sikítson a szenvedély és gyönyör kettősétől. Másképp érzékeltem őt. Valahogy… másképp. Igazából megfogalmazhatatlan volt ez a többletérzés. Az, hogy remegek, nemcsak a kezem és nemcsak a lábam, hanem az egész testem, és emellett belülről is. A szívem irgalmatlan ritmust diktált, a gyomromban madarak ezreinek a szárnycsapkodását érzékeltem furcsán, és ami még furcsább volt: az agyam nem bírt érzékelni semmi mást. Az egész lényemet kitöltötte a bőre selymes tapintása, a nyelve finom íze, a tenyere, ahogy a testemen cikázik. Az i-re a pontot a még mindig érzett illatfelhő varázsolta fel.

Fogalmam sem volt, hogyan, de tudatosult bennem a tény, hogy az imént a kertben (mondhatni nyilvánosan) akartam előcsalogatni belőle azokat a bizonyos sikolyokat. Az agyam csekély része felfogta, hogy semmilyen körülmények között nem akartam, hogy más is tanúja legyen az ezt követő terveimnek. Nem bírtam elviselni még a gondolatát sem, hogy más lássa őt, és más is élvezze a nyögése dallamát. Kizárólagos jogot szerettem volna formálni rá. Addig mindenképpen, amíg ő az enyém.

Mintha fizikai fájdalmat éreztem volna, amikor elváltam ajkaitól. Abban a pillanatban fázott az egész testem. Hiába égetett a vágy, ez mégis csak hozzábújva lehetett teljes. Ránéztem, összeolvadt a tekintetünk. A szemei még talán az illatával is fölvették a versenyt vágyfokozás szempontjából. Egyszerűen elképzelhetetlenül gyönyörűséges volt.

Egy pehelykönnyű puszit lehelt a számra, szinte csak súrolták egymást ajkaink, majd megfogta a kezem, ami eddig a hajában és a hátán vándorolt, és elkezdett húzni a ház felé. Én esküszöm, hogy körbe akartam nézni a ház még ismeretlen részein. Komolyan! De túlságosan lekötötte a figyelmem a feneke ringása, ahogy a lépcsőn egyik lábát rakta a másik után, meg a hüvelykujja, ami a tenyerem belsejét cirógatta. Nem beszélve a gondolatról, hogy perceken belül az enyém lesz. Pár órája még nem is mertem remélni ilyesmit, most meg…

Beléptünk valahova az emeleti szobák egyikébe. Itt már körbepillantottam, de egy valami rögtön le is kötötte a figyelmem. Ágy! Na, ezt terveztem. A hatalmas fekhely puhán csábított magához. De ezzel együtt egy kósza gondolat is a fejembe férkőzött. Kivel feküdhetett benne eddig? Vagy ki tudja, mit csinált itt, és ki tudja, hány férfival? És miért zavar engem egyáltalán, hogy más is élvezhette őt, hiszen egyértelmű, hogy így volt.

Nem engedtem, hogy további rémképek kússzanak elém, hisz itt van ő. Nem is tudtam volna tovább gondolkodni, mert alighogy megállapítottam, hogy ez a legmegfelelőbb hely szerelmi légyottunk beteljesítésére, az ajkaink már össze is tapadtak újra. Pontosabban ő tapadt rám.

Az ajtónak támaszkodtam, nem engedett kiutat az öleléséből. Nem mintha szabadulni szándékoztam volna. Újból csókoltuk egymást, minden pillanatban egyre tüzesebben, és egyre vadabbul. Letolta az inget a vállamról, és azzal a mozdulattal már nyúlt is a pólóm alá. Félelmetes volt a vágy, amit a puszta érintése váltott ki belőlem. Lágyan simított végig a hátam felől előre, végig a mellkasomon, hogy a hasamon tovább egyre lejjebb érintsen. A farmerem eleje már kiszakadás-közeli állapotban várta az érintést. Felnyögtem, ahogy ismét megmarkolt.

Aztán otthagyta izzó szervem, és a következő pillanatban a sarokban landolt a felsőtestemet takaró textil. Megfordítottam a helyzetünket, és úgy húztam az ágy irányába. Folyamatosan faltuk közben egymást ajkait. A vágyam már olyan szintre lépett, hogy tudtam, nincs visszaút. Persze nem is akartam volna azt a visszautat, még ha van is. Semmi pénzért, sem hírnévért vagy egyéb jelenleg lényegtelen dolgokért nem adtam volna ezeket a másodperceket, vagy akár órákat is, amíg a karjaimban tarthatom ezt a tüneményt.

A maradék ruhákat hevesen téptük le egymásról, míg végül már csak a pici fehér tanga választott el tőle. Mindketten égtünk, és én immár máshol is ízlelni vágytam őt, esetleg mélyen elmerülni benne. Még mindig az ágy előtt álltunk, amikor valamiféle ösztönszerű dolog irányítása alatt letérdeltem elé, és lehúztam róla az utolsó terveimet zavaró ruhadarabot.

Ott állt előttem, és én megbabonázva néztem rá. Simítottam mindenhol, ahol értem, a fenekét, a hasát, a combjait. Eszemet vette ez a csodás test. Végre engedtem a kísértésnek, hogy megkóstoljam őt. Körbecsókoltam kívülről a szemérmét, mire ő, mint aki gondolatolvasó, kisebb terpeszbe állt, így kínálta fel nekem titkos barlangja mézét.

Éppen hogy csak végighúztam rajta a nyelvem, ő azonnal elkezdett remegni. Megbűvölve néztem megremegő combjait, majd az arcát. Soha ilyen szépet még nem láttam. Az orgazmusa olyan gyönyörűvé varázsolta, hogy tudtam, enélkül én már soha többé nem fogok tudni élni.

Hihetetlen volt, hogy azok a virító kék szemek egyetlen pillanat alatt hatalmas fekete írisszé változtak, és a pupillája szélén levő vékony kék csík emlékeztetett csupán az előbbi tengerre. Ilyet sem láttam még soha.

Fölhúzott magához, majd erőtlenül, de határozottan markolt a hajamba. Nem engedte, hogy tovább kényeztessem, pedig annyira vágytam tovább ízlelni a belőle áradó édes nedveket, amiket én gerjesztettem benne. Ki akartam elégíteni az összes általam ismert meg tőlem telhető módon, de ő nem várt, magával rántott az ágyra. Még meg is mosolyogtam a hevességét, de ez mindössze egy másodpercig tarthatott, mert ott feküdt előttem. Azonnal széttárta előttem a combjait.

Képtelen voltam gondolkodni, csak néztem őt, totál elbűvölten. A haja legyezőként terült szét a hófehér párnán. A kerek mellek hívogatóan csúcsosodtak felém, a mellbimbók szinte üvöltötték, hogy „csókolj meg!”. A hasa remegett, a szemében ott volt a szenvedély és a néma könyörgés kettőse. Nem kellett sokáig várjon, vagy hogy szóban kérjen.

Még egyszer végighúztam ujjamat nőiessége bejáratán, amiből szinte csorgott az illatos nedvesség. Készen állt, mint ahogy én is, így már nem kellett visszafognom magam. A helyemre térdeltem, és pár pillanattal azután, hogy kóstoltam, most erőteljesen magamra húztam őt.

Meghaltam. A szűk rés, ami immár az enyém lett, megölt. Nem bírtam moccanni. Élveztem, ahogy porrá égek benne, és hatalmas erőfeszítéseket kellett tennem, hogy ne süljek el azonnal. Forró volt, rettentően szoros és nedves egyszerre. Én meg, mint aki valóban halott, vagy legalábbis béna, nem mozdultam. Egyszerűen fenséges volt benne lenni. Nagyon jó. Sőt, most, ebben a pillanatban váltam teljessé és egésszé. Vele. Úgy éreztem, hogy ilyen mennyországszerű boldogság nincs is.

Nem tudom, meddig maradtam volna mozdulatlan, ha Kris nem őrjít meg azzal, hogy rám kever. Olyan csípőmozgással tette ezt, amitől ha eddig halott voltam, akkor most feltámadtam hamvaimból. És már nem volt megállás, irgalmatlan sebességgel hódítottam meg őt újra és újra.

A sikolyai és nyögései olyan szimfóniát alkottak, ami ebben az akusztikában fenséges koronáját tette díszítésként együttlétünk szenvedélyes arcára. Folyamatosan csókoltam finom ajkait, bársony puhaságú nyakát, vagy éppen számnak felkínált melleit. De lassítani nem bírtam a tempón.

Az ajkaimat a kezem váltotta fel, amit célirányosan húztam egyre lejjebb az arcáról indulva a száján át a nyakáig, hogy onnan a gömbölyű dombokat érintve a hasán át érjem el a célom.

Azt gondoltam, hogy tovább fokozom benne a vágyat akár az egekig, de ahogy párszor végigsimítottam teste izzó középpontját, minden eddiginél jobban kezdett remegni, a háta felemelkedett, és ívbe feszült. A sikolya muzsikája, a bensője feszítő pulzálása, nem beszélve a remegések garmadájáról a tudtomra adta, hogy megérkezett oda, ahová magam is vágytam. És amint belső izma ritmusosan rám feszült, rögtön követtem őt a mennybe, ami szinte égette már a bensőmet, de alighogy megindult a gerincemből, végigperzselve a testem minden milliméterét, tudtam, hogy ilyen intenzív élményben még soha nem volt részem.

A mennyekbe léptem általa, de már most éreztem, hogy ennyi még nem volt elég belőle. Nem így terveztem, többet akartam adni neki egy gyors menetnél, de képtelenség volt visszafognom magam, amikor egy ilyen istennő mozgott alattam.

Pihegve hajoltam fölé egy csókra. Kiszáradt a szám, de folyamatosan a nyelve ízét szomjaztam. A könyökömre támaszkodva maradtam rajta, illetve benne. Csókunk közben újraéledt a szenvedély, ami hiába csillapodott egy hangyányit, abszolút nem szűnt meg. Két csók között boldogan néztem az arcát, mely kipirosodott, és lassan édes mosolyra húzódtak az ajkai. A szeme kék árnyalata is egyre intenzívebben vette fel a jól ismert színt. Soha senkit nem láttam még ilyen csodaszépnek. Az az igazság, hogy nem is néztem másra ilyen áhítattal. Ő mégis megfogott. Mindennel.

A testem pár pillanattal később újjámerevedve várta a folytatást. Sőt, inkább sóvárgott érte. Kellett még belőle.

Egy hirtelen gondolattól vezérelve körbenéztem a szobában, és láttam, hogy két ajtó is van benne. Az egyik biztosan oda vezet, ahol a továbbiakban folytatni szándékoztam az együttlétünket. Visszanéztem rá, ő még mindig mosolygott, majd egy csípőmozdulattal tudatosította, mennyire tetszik neki, hogy nem hamvadt el a láng, amit ő váltott ki belőlem. Nekem meg az tetszett, hogy egy ilyen egyszerű mozdulattal állatias hangokat bír előcsalni belőlem.

Még egy csókot loptam tőle, és csak utána tértem a lényegre.

- Fürdő? – kérdeztem szemöldök húzogatva. Erre ő egy gonosz mosoly kíséretében szorított a hüvelyén egy erőteljeset.

Felnyögtem a váratlan, de annál kellemesebb érzéstől. Lehunyt szemmel próbáltam koncentrálni, hogy ne élvezzek el azonnal a szorítástól. Amikor újra rápillantottam, láttam az arcát, a szemében csalafinta mosoly bujkált, és úgy bökött fejével az egyik ajtó felé.

Föltérdeltem az előző testhelyzetbe, de most magammal húztam őt is. A nyakamba kapaszkodva, és a lábai bilincsébe zárva másztam le az ágyról, de eközben még beljebb csúsztam testének vulkánjába.

Alig bírtam ki, hogy ne másszunk vissza a máglyám színhelyéül szolgáló párnák közé, és ne hódítsam meg újra olyan gyorsasággal, mint az előbb. Mégis úgy gondoltam, hogy bebizonyítom neki, nem csak hódítani vagyok képes. Őt igenis tudom szenvedélyesen szeretni is.

Mi van??? Mármint a testét – javítottam ki magam gyorsan gondolatban. Nem, nem, nem engedhetem, hogy ezt továbbgondoljam. Inkább benyitottam az ajtón, ami a fürdőszobát rejtette.

Itt sem a nézelődés dominált, inkább Kristen szép arcát bámultam, meg a víz hőfokának beállítását. De azt is csak azért, mert túlságosan féltettem ez a csodás testet, és nem akartam leforrázni. A víz kellemesen hűvös volt, de a belső tüzet képtelen lett volna kioltani, sőt, még csillapítani is. Nem kevés testi gyötrelem árán ugyan, de leemeltem magamról. Alig bírt megállni a lábán, ami meglehetősen megnövelte az egómat.

Nem szóltunk egymáshoz, egyszerűen a szemünkkel kommunikáltunk. Közöltük a másikkal, hogy kell még az előzőből. Ezzel a tudattal fogtam meg egy flakon akármit, remélve, hogy az a tusfürdő, és nyomtam egy adagot a kezemre. Lassan mostam végig a testét mindenütt, aztán ismét elé térdeltem, és megpróbáltam ellenállni a kísértésnek, hogy megint ízleljem. Inkább a lábát mostam végig, miközben minden porcikáját megismertem.

Megfordítottam, így a feneke pont elém tárult, és ezzel együtt a dereka is, amin ott volt egy virágokkal tarkított kicsi tetkó, a nevemmel díszítve. A már ismert furcsa és szép liliomok között ott éktelenkedett egy rövid kis szó: ~ ROB ~. Láthatóan nem ma, vagy az elmúlt napokban készült, mégis úgy éreztem, nem érdemlem meg ezt a kiváltságot.

Gyógyító puszikkal próbáltam enyhíteni a múlt fájdalmait, mert biztos, hogy nem lehetett egy leányálom, és mégis elszenvedte értem. A szívem túlcsordult valamivel, amit nem tudtam megmagyarázni. Minden kétséget kizáróan abszolút elragadottságot éreztem. Alighogy kellőképpen úgy éreztem, hogy begyógyítottam a „sérüléseit”, visszaindultam az eszméletlenül gömbölyű és formás popsihoz, amit egyszerűen képtelenség volt nem borítani csókokkal.

Tovább habosítottam a lábait, miközben ő nekitámaszkodott a zuhany falának, és kitolta a fenekét, így némán felkínálva nekem. Nem bírtam ellenállni. A vízsugár alá tettem habos kezem, és amint vegyszermentesnek tűnt, két ujjamat el is rejtettem a teste mélyén.

Hátravette a fejét, úgy élvezte a ténykedésemet, de most nem akartam semmit sem elsietni, így a hátára csúsztattam a számat, úgy csókoltam le róla a vízcseppeket, amit persze azonnal követett egy másik, majd egy harmadik, így reménytelen próbálkozásnak bizonyult eltüntetni róla.

Már a tarkójánál jártam, mikor megfosztottam a kezem által nyújtott gyönyöröktől. Ő nemtetszését kinyilvánítva kitolta a fenekét, de még nem adtam meg neki, amit „kért”. Inkább tovább csókolgattam. Ő ekkor megelégelte, hogy nem azt teszem, amire vágyik, és megfordult. Ugyanazzal a lendülettel esett a nyakamnak, amit meg is harapott. Most én élveztem, ahogy folyamatosan kényeztet, a nyelve egyre lejjebb haladt, de a keze az már körülölelt, és ritmikus, de lassú mozdulatokkal kergetett az őrületbe.

A csókjai már a hasamon jártak, én meg már előre élveztem azt, amiről sejteni véltem, hogy következni fog. Még mielőtt hozzám ért volna a szájával, már felnyögtem. Ránéztem, és ő mosolyogva nézett engem, de a következő pillanatban már végig is nyalta gerjedelmem a tövétől egészen a csúcsáig, hogy aztán teljesen eltűntessen a szája nedves barlangjában. Egészen a torkáig fogadott, miközben a nyelvével cirógatott.

Tudtam, hogy irigyelni kell azt a nyamvadt füstszűrőt, de erre a fantasztikus kéjorgiára azért nem számítottam.

Alig térdelt előttem egy perce, amit intenzív kéz és szájmunkával tarkított, mikor éreztem, ha nem fejezi be, akkor végem lesz. A hajába túrva próbáltam némán kérni, hogy ne kínozzon tovább, de ő nem állt le, sőt egyre intenzívebben gyötört. Az utolsó előtti pillanatban szakad csak el tőlem, de nem végleg. Apró csókokkal fejezte be izgató ténykedését, majd rám nézett.

- Mi lenne, ha bent folytatnánk? – kérdezte rekedtesen olyan szexepillel, amitől eszemet vesztve kaptam a karomba, úgy rohantam vele a hálóba. Vizesen fektettem az ágyra, és alig vártam, hogy visszaadjam neki az imént kapott gyönyöröket… vagy még többet is, ó, igen, sokkal többet annál!